Lang Rui’an
Kapcsolati státusz: Egyedülálló
Kaszt:
Életkor: 22
Partner:
Bemutatkozás: Lang Rui’an a Vörös Hold Klán vezérének másodszülött fia, akit sokáig senki sem készített fel az uralkodásra. A klán jövőjét bátyjában, Jianfengben látták, aki apjukhoz hasonlóan vakmerő harcosként nőtt fel. Rui’an számára így megadatott az a szabadság, amely egy örökösnek sosem járhatott volna: tanulhatott, figyelhette a klánok működését, és kialakíthatta saját elképzeléseit anélkül, hogy minden döntését a hatalom megszerzésének vágyaként értelmezték volna.
Természete szinte mindenben ellentéte apjáénak. Halk szavú, megfontolt és türelmes, aki előbb próbálja megérteni ellenfelét, mint legyőzni. Nem kedveli a felesleges erőfitogtatást, és úgy gondolja, hogy az igazi hatalom nem abban rejlik, hogy valaki képes félelmet kelteni, hanem abban, hogy mások önként követik. Szelídsége azonban nem jelent gyengeséget. Ha valakit szeret vagy kötelességének érzi megvédeni, meglepő határozottsággal képes szembeszállni bárkivel – akár a saját apjával is.
Jianfeng halála egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az életét. A tizenkilenc éves örökös egy csatában vesztette életét, és a vezéri rang terhe Rui’an vállára nehezedett. A klán azt várta tőle, hogy elfoglalja bátyja helyét, átvegye annak feladatait, és ugyanazzal a harcias elszántsággal vezesse tovább az embereiket. Rui’an azonban nem akart Jianfeng árnyékává válni, és képtelen volt úgy tekinteni a rangra, mintha azt nem testvére halála juttatta volna neki.
Ezért elhagyta az erdőt. A klánok között sokan gyávának és kötelességszegőnek tartják, pedig nem a felelősség elől menekült. Meg akarta ismerni az emberek világát, más birodalmakat és olyan vezetőket, akik nem kizárólag erővel tartják fenn hatalmukat. Abban reménykedik, hogy mire visszatér, már nem az apja vagy a bátyja másolataként, hanem saját jogán lesz képes elfoglalni a neki szánt helyet.
Az emberek között a Hang Jüan nevet használja. Fedőtörténete szerint egy huszonkét éves, Hongkongból érkezett biológiatanár, akit különösen érdekelnek a ritka növények, a mágikus élővilág és az erdőkben rejtőző, tudományosan nehezen magyarázható jelenségek. Kíváncsi, kissé szétszórt és lelkes fiatal férfiként mutatkozik, akiről senki sem feltételezné, hogy egy rettegett vérfarkasvezér fia. A választott életben olyan szabadságot talált, amelyet Lang Rui’anként sosem ismerhetett volna.
Egy ismeretlen erő végül a koreai császári palotába vezette, ahol találkozott Zhuan Jingyivel, Kína császárának öccsével. Jingyi számára Hang Jüan nem politikai szövetségest vagy uralkodói sarjat látott benne, hanem egy magányos fiatal férfit, akit egész életében mások tervei és elvárásai irányítottak. Rui’an nem a rangjától nyűgöződött le, hanem a kíváncsiságától, érzékenységétől és attól a csendes bátorságtól, amellyel Jingyi még mindig képes volt remélni egy saját maga által választott életet.
A köztük kialakult kötődés gyorsabb és mélyebb lett annál, mint amire bármelyikük számított. Már az első érintések egyikén különös melegség futott végig rajtuk, mintha valami náluk régebbi erő ismerte volna fel őket egymásban. Rui’an eleinte maga sem értette teljesen, mi történt, hamarosan azonban világossá vált számára, hogy Jingyiért még a császári udvarral is hajlandó lenne szembeszállni.
Jingyi azonban egyelőre csak Hang Jüant ismeri. Nem tudja, milyen néven született a mellette álló férfi, milyen örökség vár rá az erdőben, vagy miért változik meg körülötte a természet csendje. Rui’an nem azért titkolózik, mert nem bízik benne. Attól tart, hogy az igazság pillanatában Jingyi minden közös emléküket megkérdőjelezné, és azt hinné, találkozásuk is csupán egy előre megtervezett politikai játszma része volt.
Rui’an azt sem sejti, hogy apja közben éppen Jingyit választotta ki leendő társa számára. Zhenyu úgy véli, a császár öccsének rangja, befolyása és személyes ereje biztosíthatná fia helyét a klánok élén. Mire azonban egymás elé állítaná őket, a döntés már régen megszületett: Jingyi és Rui’an nem két kijelölt idegenként, hanem egymásra talált társakként fognak találkozni – még ha az egyikük egyelőre nem is ismeri a másik teljes nevét.
Rui’an nem olyan vezér lesz, amilyet a Vörös Hold Klán megszokott. Nem akarja apja győzelmeit megismételni, és nem kíván újabb harcosokat küldeni ugyanazokba a csatákba, amelyek Jianfeng életét is elvették. Olyan jövőt képzel el, amelyben az erdei klánok nem félelemből hajolnak meg egyetlen vezető előtt, hanem közösen választják az együttműködést. Talán éppen ezért van szüksége Jingyire: nem azért, hogy a herceg uralkodjon helyette, hanem hogy legyen mellette valaki, aki emlékezteti rá, hogy a békés vezetőnek sem kell egyedül viselnie a hatalom terhét.